Szécsény

Robinson Szigetek

3170 Szécsény, Hrsz. 0328/46 hrsz.
Telefon: +36 20 335 9507 E-mail küldése
Lapátos értékelés: 2

Az Ipoly mentén található Szécsény nagyon sok történelmi látnivalóval rendelkező település. Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekszik, 170 m tengerszint feletti magasságban. Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re.

Robinson Szigetek

Közterületen helyezkedik el Nem
Szálláshely Van a közelben
Szálláshely kapacitása 75 fő
Szálláshely távolsága 250 m-en túl, de 500 m-en belül
Sátrazási lehetőség
Kemping kapacitása 40 fő
Ivóvíz Csak palackozott
Közösségi konyha
Tűzrakóhely Több van
Közösségi helyiség Fedett, zárt, fűtött
Közösségi helyiség kapacitása 40 fő
Kerékpárkölcsönző
Hajóbérlés
Bérelhető hajótípusok Kajak, kenu, csónak
Hajószállítás
Büfé Van a közelben
Étterem Van a közelben
Élelmiszerbolt
WiFi
Telefontöltési lehetőség
Parkoló

Mit érdemes tudni?

Történelem

Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe. Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként.

Egy 1229-ben kiadott oklevél IV. Béla király az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nemzetségbeli Simon bán itteni birtokait elvette, és a birtokot a Szák nemzetségből származó Pósának adományozta, melyet azonban 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas - aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királynő tárnokmestere volt - a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján visszaszerzett, majd később megvette Szécsénynek azt a részét is, mely a nógrádi várhoz tartozott. Ennek fia Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek. 1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott arra is, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védédővekkel is megerősítse. Erről fellelhető adatok, kutatások szerint a mai várkastélytól nyugatra mintegy 500 méterre a Strázsa-parton egykor kisebb vár vagy őrtorony állt, amelynek mesterségesen készült árka máig felismerhető.

A 14. században a Kacsics nemzetség Salgai ága is visszaszerezte itteni birtokait, ekkor Szécsény fele része a Salgaiaké volt. Salgai Miklós azonban, hamispénzverés miatt hűtlenségbe esett, 1439-ben Albert király Salgai itteni birtokait Szécsényi László fia Lászlónak adományozta, aki itt 1439 után várat építtetett, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek; a helységet azonban 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek zálogosította el, akik Szécsényi László halála után: 1461-ben arra, Mátyás királytól királyi adományt is nyertek. 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.

1544-ben a törökök támadást indítottak a város ellen, de Losonci István katonái visszaverték az ellenséget. A várat 1550-ben, az újabb támadás idején Losonczy bírta, akit az uralkodó később Temesvár védelmére rendelt. Szécsényt az Ali pasa vezette török had 1552. szeptember 6-án foglalta el; a vár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban. Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket úgy mint a gyermekeket, lemészárolták. 1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak, aki a templomot a reformátusoknak adta, s csak öt évre helyezte oda vissza Forgách Zsigmond gróf a katolikusokat, praesidensnek nevezvén ki oda Saáry Mátyást.

A várat többször erősítették (így 1622., 1625., 1635., 1640., 1655-ben). III. Ferdinánd 1647-ben Koháry I. Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává, ki mellé három év múlva Liptay Istvánt alkapitánynak rendelték, hogy ketten legyenek rémei a budai és szolnoki töröknek; de Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni. 1683-ban Thököly Imre Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt, itt választották fejedelemmé és kimondták Erdély unióját az anyaországgal. Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. 1770-ben báró Haller Samu tábornok, gróf Forgách Miklós és János és Kamocsay András voltak itt birtokosok.

Egészségügy, elsősegély

Orvosi rendelő:

Rákóczi út 115.

Telefonszám: 06 (32) 570 110